Rendezvényeink
Utlsó hónap November 2018 Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
week 44 1 2 3 4
week 45 5 6 7 8 9 10 11
week 46 12 13 14 15 16 17 18
week 47 19 20 21 22 23 24 25
week 48 26 27 28 29 30
Aktuális események
Nincs esmény
Címlap Helytörténeti Kiállítás Kiállítás

PostHeaderIcon Helytörténeti Kiállítás

Alföld porában, kisváros zajában”

Helytörténeti Kiállítás


2000-ben, a millennium évében a monoriak régi vágya teljesült, a város új állandó kiállítással gazdagodott.
  Régi és igaz megállapítás, hogy egy településnek vagy egy népnek nincs jövője, ha a múltját nem ismeri. Ezért már a múlt század első felében, 1930-ban kezdeményezték egy helyi múzeum létesítését. Sajnos sem ez, sem a későbbi fellángolások nem voltak hosszan tartóak, és az összegyűjtött anyagok, dokumentumok nagyrészt elkallódtak. 2000-ben viszont Monor város és Pest megye önkormányzatának támogatásával a Monorért Baráti Kör tagjai, Kiss Attila és Németh László vezetésével elkészítették ezt az állandó kiállítást. A kiállítás Monor történetét vázolja fel a kezdetektől napjainkig.
A mamutleletek a környék földtörténeti múltját illusztrálják. Ezt követően az első terem az újkőkortól a csekély ősrégészeti és középkori anyagon keresztül, egészen a XIX. század közepéig mutatja be városunk történelmét a kiállítás.
A második terem a szabadságharc, a vasútépítés és a kiegyezés utáni időszak sokkal gazdagabb anyagát tárja elénk. Ebben a teremben  a paraszti és polgári élet, a XIX: században még domináló mezőgazdaság és a mind jobban megerősödő kézműves és gyáripar emlékei láthatók.
A kiállítás mottója: „Alföld porában, kisváros zajában” erre az arculatra, a mezővárosi és a kisvárosi lét kettősségére utal.
 

 

 

A jégkorból Monoron számos mamutlelet / Elephas primigenius/ került elő.

A mamutfog és mamutagyar töredéke a monori József Attila Gimnázium gyűjteményéből való.

A késői Árpád-korban Monor és Monorierdő területén valószínűleg 3-5 település állt. Monor ősén kívül a mai Monorierdő területén megtalálták Újfalu maradványait is. A fennmaradt adatok alapján arra lehet következtetni, hogy Újfalu - ahonnam ez a származik - régebbi település, mint Monor.

A régészeti feltárások alapján az Árpád-korban a telet ehhez hasonló veremházakban vészelték át. A 3x4 méter alapterületű veremház kicsi, sötét és füstös lakóhely volt, de falait és tetőszerkezetét olyan anyagokból lehetett megépíteni, amelyek bárhol kéznél voltak. A tetőszerkezetét két ágasfa tartotta, egyik sarkába kemencét építettek.
Készítette: Kovács Andrea, a József Attila Gimnázium tanulója.

A helyi lakosok egy része 1540 táján tért át református hitre.
 Az úrvacsoraosztásnál használt úrasztali terítő a XVII. század második felében készült.
A Protocollum /Protocollum Ecclesiae Reformatae Monoriensis/ a református egyházra vonatkozó rendeleteket őrizte meg az 1750-es évtől kezdve.
Az úrvacsoraosztásnál használt kenyérosztó óntányér és ónkupa 1701-ből.

A visszatelepülők másik része újra létrehozta a római katolikus egyházközséget. Az egri káptalan 1764 körül téglaégetőt létesített, hogy téglából és kövekből készülhessenek az egyházi és földesúri épületek. A téglák bélyege VCA: Venerabile Capitulum Agriense.

Az 1783 és 1814 kozötti időszakból a római katolikus egyház levelezésének számos darabja megmaradt. 1783. november 16-án Kerepestarcsán kelt Ellenpacher György latin nyelvű, Monorra címzett elbocsátó levele.

A XIX. században Monoron még a gazdasági tevékenység a mezőgazdaság. Egyre inkább háttérbe szorul azonban az addig legjellemzőbb külterjes állattenyésztés.

Birkanyíró ollók, kisostor, marha- és báránykolompok a XIX. századból.

A XIX. században legfontosabb növényi termékek közé tartozott a kender, amelynek emlékét a Kenderesalja tájnevünk is megőrizte.
A kender feldolgozása, a szövés-fonás majd minden háztartásra jellemző volt.
A rokka 1880 körül, az orsótartó 1930-ban készült.

A Monor melletti Gomba falu úri családjainak egyike a Majtényi család, tőlük származik a XIX. századi pipa és pipatartó.

A múlt században és századunk első felében a legnagyobb számban cipész kisiparosok dolgoztak Monoron. A kiállításon bemutatott műhely Soproni József és Németh László hagyatékából származik.

A kiegyezés Monoron is kedvező alapot biztosított az ipar kialakulásához. Az 1880-tól az első világháborúig tartó időszakban épültek Monoron a helyi ipari üzemek és a kisipar is fellendült. Messze földön híres volt a Gál és a Kugel családok által művelt monori kékfestés. A kékfestőminták a Gál-féle műhelyből származnak.

 

A XVIII. században telepedtek meg a Monor környéki falvakban az evangélikus vallású szlovákok. A kisszámú monori evangélikusok kezdetben a péteri gyülekezethez tartoztak.
Ebből az időből származik az úrvacsorakehely és patena Bényéről.
A monori evangélikusok 1912-ben a péteri evangélikus egyház patrónusa alatt létrehozták a monori fiókegyházat.
A keresztelő kancsó a XX. század elejéről származik.

A múlt század végén a paraszti életmód még a legtöbb monori háztartásra jellemző volt, ezért még napjainkban is számos egykor használt cserépedény lelhető fel.
A fazék minden háztartás alapvető eszköze volt. A legnagyobb főzőfazekaktól kezdve a tárolásra szolgáló kisfazekakig nagy forma- és méretgazdagság jellemző rájuk. A köcsögök tej vagy aludttej tartására szolgáltak. A legnagyobb háztartási tárolóedények az olajtartó kőkorsók voltak. A napszámban dolgozóknak aratókorsókban vitték a vizet. Különlegesség a pálinkás könyvbutella. A famozsarakat fa- vagy fémtörővel használták.

A monori szőlőültetések kezdete 1446-tól az egri káptalan és a Maróthyak birtokcseréje óta feltételezhető. A monori bor messze földön hírnevet szerzett borászainknak.
A lisztharmat elleni védekezésre szolgált a kénporozó.
2000. május 30-án monori borászok létrehozták a Monor Környéki Strázsa Borrendet, melynek relikviái szintén itt láthatók.

 
 
Időszaki kiállítások:
2000.
Monor elhunyt díszpolgárai emlékére

2002.
A Monori Sport Egyesület 100 éves fennállásának tiszteletére

2003.
Rábai Gábor pékmester, Bársony Attila harci repülő- és hajómodellező, valamint a monori méhészek és mézeskalácsosok munkáiból

2004.
A kovács- és kádármesterség, valamint Csákvári Györgyné, természetes anyagokból készült dísztárgyai

2005.
„Az ácsmesterség szakócától a szekercéig” (Tóth Gábor kiállítása)
 
A Monori Gazdakör 100 éve (Dömötör József kiállítása)

2007.
Fekete fáraók földjén címmel, Faragó Zsuzsanna régész szudáni ásatásaiból

2009.
A Popper Nyomda a monoriak életében a "születéstől a halálig" (Popper László-emlékkiállítás)
„Juhászok, betyárok, garabonciások” című könyv kiadása kapcsán könyvbemutató és kiállítás szervezése (Borzsák Endre-emlékkiállítás)
 
2010.
Az időszaki kiállítások a Városi Könyvtár épületébe költöztek.

 
2009-től a képviselőtestület határozta alapján a Városi Könyvtár és a Helytörténeti Kiállítás egy szervezeti egységet alkot. Az első rendhagyó tárlatvezetést az újra megnyílt kiállításon az egykori szervező, Kiss Attila tartotta a városi helytörténeti vetélkedő diákjainak. Ekkortól, április 22-étől, újra, rendszeresen látogatható a kiállítás. Ekkor beindultak a múzeumpedagógiai foglalkozások. Nagy erőkkel igyekeztünk a fiatalokat bevonzani a kiállításra, ennek érdekében a helytörténeti vetélkedő hagyományát folytattuk és kézműves foglalkozások indultak.
Ovisoknak, általános és középiskolásoknak készültek feladatsorok, amelyeket tárlatvezetés után oldottak meg a gyerekek. Kis ajándékokkal motiváltuk a résztvevőket.

Színvonalas időszaki kiállítások nyíltak:

  • Popper család emlékkiállítása,
  • Borzsák Endre-emlékkiállítás,
  • Vetélkedő fotói, makettjei
2010 júniusában csatlakoztunk az országos Múzeumok Éjszakája programhoz, ami nagy létszámú / kb.200fő/ érdeklődőt vonzott.
2010 szeptemberétől elkezdődött az állandó kiállítás átrendezése, felújítása.

.
 
Honlap statisztika

Részletes adatok

(2011. január 24-től)

Ma 2018. november 18., vasárnap, Jenő napja van. Holnap Erzsébet napja lesz.