Rendezvényeink
Utlsó hónap November 2018 Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
week 44 1 2 3 4
week 45 5 6 7 8 9 10 11
week 46 12 13 14 15 16 17 18
week 47 19 20 21 22 23 24 25
week 48 26 27 28 29 30
Aktuális események
Nincs esmény
Címlap Helytörténeti Kiállítás "Monorikumok" L-2 Róma repülőgép

PostHeaderIcon Az L-2 Róma repülőgép története

 

85 éve világrekord-repülés

Mátyásföld–Monor–Mátyásföld között

 

Az 1920-as évek második felében – a repülés világméretű fejlődése soránújabb rekordokat értek el, többnyire a jelentős repülési múlttal rendelkező nemzetek. A magyar repülés az 1920-as évek eleji tiltó rendelkezések miatt hátrányba került, de a kis motoros repülőgépek építésében kiváló eredményeket ért el. 1921-ben alakult a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület, ahol elkészült Lampich Árpádnak a második gépe, az L–2, mellyel rövidesen három világrekordot állítottak fel.

A Nemzetközi Repülő Szövetség, az FAI 1926-ban a könnyű repülőgépek számára, a „C” osztályban – a szárazföldi, 200 kg-nál könnyebb, üres tömegű, 50 LE-nél gyengébb teljesítményű motorral felszerelt, együléses gépek csoportjábanszabályozta a rekordrepülések követelményeit. Az L–2-vel, adottságai révén, a távrepülés kategóriában kísérelték meg új rekordok felállítását.

 

L–2 Róma

 

A Budapesten készült H–MAFD lajstromjelű repülőgép 1925. szeptember 4-én vált repülőképessé. Kialakítását, építését az egyszerűség jellemezte. Felsőszárnyas, törzse négyszög keresztmetszetű, faépítésű, rétegeltlemez-borítással. Szárnya két főtartós fa szerkezet, a belépőéle rétegeltlemez vászonborítással. Mindkét szárnytőbe fém benzintartályt építettek. Az orr részbe építették a gróf Thorotzkai Péter által tervezett IV-A Delta 1-es típusú, 35 kg tömegű, háromhengeres léghűtéses csillagmotort. A repülőgép futóműve hárompontos, farokcsúszós kialakítású volt. A farok felületet nagyméretű vezérsíkok és kormánylapok jellemezték. A kormánylapokat drótköteles vezérléssel mozgatták. A pilóta a minimális műszerezettségű nyitott kabinban, a vesszőből font ülésben ült. A szárny és a kormánylapok világos színűek, a törzs pedig világosbarna festésű volt, a motor fémlemez burkolata ezüstszínben játszott.

 

Műszaki adatok

 

Hossz: 5,84 m

Fesztáv: 10,6 m

Magasság: 1,4 m

Szárnyfelület: 14 m2

Üres tömeg: 190 kg

Benzintartály: 2x25 liter

Felszálló tömeg: 340 kg

Max repülési magasság: 1200 m

Legnagyobb sebesség: 110 km/ó

Utazósebesség: 75 km/ó

Leszálló sebesség: 45 km/ó

Emelkedés 1000 m-re: 18 perc

Motor lökettérfogat:1080 cm3

Teljesítmény: 18-20 LE/1900-2060 f/p

Légcsavar: kétágú, fa, merev,

                   átmérő: 1,6 m

 

Lampich Árpád(1898–1956) gépészmérnök, repülőgép-tervező, pilóta, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapító tagja. Az első világháború alatt már ismert modellező. 1931–38 között Ausztriában tevékenykedett, és több típust is tervezett. Hazatérte után Győrben dolgozott, majd a háború után részt vett a fellelhető repülőanyag felkutatásában, és társaival együtt elkészítették egy példányban a Győr–2 teljesen fémépítésű vitorlázógépet, mely messze megelőzte korát. Az 1950-es években Esztergomban főtechnológusként a motoros repülőgépek javításával és gyártásával foglalkozott.

 

Az első

 

1927. szeptember 14-én vitéz Kaszala Károly egykori első világháborús pilóta új, zártkörű világrekordot állított fel, amikor a Mátyásföld–Monor–Mátyásföld közötti 50 km-es távot 13-szor megtéve, leszállás nélkül 746 km-t repült 9 óra 21 perc alatt. A Magyar Aero Szövetség ellenőrei által hitelesített adatokat továbbították. A FAI a repülés végén teljesített 96 km-es távot, melyet a repülőgép Mátyásföld felett fordulózva tett meg, nem hitelesítette. Az új világrekord 650 km lett. Ezen révén került be először Monor neve az egyetemes repülés történetébe.

 

A második

 

1928. június 14-én szintén Kaszala Károly repült a géppel egyenes vonalú világrekordotBudapestről Polába – 517 km-t teljesítve. A terv szerint leszállás nélkül repült volna Rómába, de az utolsó szakaszonaz olasz kísérőgépének meghibásodása miattkényszerűségből szállt csak. Az olasz fővárosba eljutó L–2-re felfestették a Róma nevet.

 

Rekorddal felérő túrarepülés

 

A már Róma névre hallgató repülőgép 1929. június 14-én, a magyar repülés másik nagy alakjával, Bánhidi Antal mérnökjelölt-pilótával Budapestről Svédországba, Karlstadba, a műegyetemi hallgatók repülőgép-kiállítására indult. A több országot és várost érintő útvonalon oda és vissza összesen 5 ezer km-t és 68 órát repült.

 

A harmadik

 

Az 1927-es rekordot a repülés úttörőinek számító franciák rövidesen megdöntötték, de 1930. június 14-én Lampich Árpád szigorló gépészmérnök, a Róma tervezője visszahódította azt. Az L–2 ismét Mátyásföld és Monor között repült. A repülőgéppel, a törzsbe beépített pótbenzintartály révén 12 óra 59 perc alatt 1033 km-t és 368 m-t tett meg leszállás nélkül. A rekord érdekessége, hogy a repülés félidejében eltört a kiegészítő olajtartály bevezető csöve, és azt a pilóta fél kézzel tartotta.

 

Ezt a világrekordot szeptemberben az a C. Fauvel francia pilóta, aki azt korábban többször is tartotta, újra visszahódította 1258,8 km-es, 12 óra 3 perces távrepülésével.

 

A Róma múzeumba került

 

A Róma aktív korában minden magyarországi repülőnapon repült, télen még sítalpakkal is. Az elhasználódott gép 1933-ban a Közlekedési Múzeumba került, de 1944-ben az egyik Budapestet ért amerikai bombázás során megsérült. A Repülőgépes Növényvédő Állomásnál 1974-ben – az eredeti tervek alapján – a megmaradt szárny és motor felhasználásával, múzeumi célra újjáépítették. A 2000-ben újból restaurált repülőgép ismét látható.

 

Az L–2 Róma újra repül

 

A híres kis gép repülőképes változatát Gyöngyösön, a Molnár Árpád Sportrepülő Egyesületnél Váradi László vezetésével és Gyetvai Attila, Fehér Ferenc, Nagy Albert közreműködésével építették. A nagy figyelmet, elszántságot és pontosságot igénylő munka 2000 decemberében, a múzeumi példány visszaszerkesztése után, bevizsgált anyagokkal, minden lépésében dokumentálva kezdődött el.

A repülőgép első repülésére 2005-ben került sor. A berepülések során nyilvánvalóvá vált, hogy a mai szabályok szerint készült replika az eredeti L–2-nél nehezebb, és a repülőgépbe beépített 34 LE-s motor teljesítménye ehhez kevés. A repülőgép nem tudta azokat a paramétereket produkálni, amiket vártak tőle. Rövidesen, az erősebb motor beépítése után sokkal jobbak lettek a repülési jellemzői. A repülőgép a hazai és a külföldi repülőnapok, különféle rendezvények érdekes színfoltjává vált.

 

Az L–2 Róma két világrekordja révén, községünk, Monor neve bekerült az egyetemes repüléstörténetbe, amit kevés magyar település mondhatott el magáról. Úgy gondoljuk, hogy a rekordrepülések kapcsán városunkban szükség volna valamilyen módon – pl. egy köztéri emléktábla formájában - maradandó emléket állítani az eseményeknek.

 

 

Zainkó Géza

repüléstörténet–kutató

 

Fotóalbum

.
 
Honlap statisztika

Részletes adatok

(2011. január 24-től)

Ma 2018. november 18., vasárnap, Jenő napja van. Holnap Erzsébet napja lesz.